A kutatás előzményei

A kutatási program előzményei, megalapozása

Jelen kutatás a következő, a témakörben végzett korábbi programok, szakmai megbízások eredményeire, tapasztalataira épül:

A tudományos minősítést a kilencvenes évek elején ebben a témában, az innovációmarketing szervezeti piacokon megjelenő sajátosságainak a vizsgálatával szereztem. Ennek keretében megállapítottam, hogy a marketing szerepe nem korlátozódik az innovációs folyamat egy-két elemére, mint azt gyakran például az innováció bevezetési szakaszára vonatkozóan tapasztalhatjuk, hanem a marketing jellemző jegyei az innovációs folyamaton végighúzódó szemléletként, az egész vállalati muködés feltételrendszerében kell, hogy megjelenjenek, azaz a marketing infrastruktúra és eszközrendszer elemei aktivan hassanak. A marketing sajátos integráló, koordináló funkciókat betöltő szupertényezővé válik a vállalati, műszaki innovációk sikerét meghatározó faktorok között.
2004-2007 között GVOP-s támogatású Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központot hoztunk létre. A félmilliárdos programon belül, annak mintegy harmadát kitevő „Innovációmarketing-marketinginnováció” kutatási területen belül mintegy húsz vállalkozás közel ötven konkrét innovációs projektjét valósítottuk meg, a funkcionális élelmiszerektől, az orvosi műszereken, autóalkatrészeken, új műanyagok fejlesztésén át egészen a postai szolgáltatásokig terjedő témában. Az innovációmarketinget a marketing-rendszer olyan megjelenésének tekintem, amely az innovációs folyamat piacorientált, komplex megközelitését kinálja. Ennek keretében a legsikeresebb esetekben ”integrálja a vevőket az innovációs folyamatba”. Az innovációmarketing az innovációs management része. Míg az innovációmenedzsment a vállalkozás innovációs stratégiájának egészét érinti, addig az innovációs marketing elsősorban a külsö (s részben a belső szervezeti) kapcsolatokat, kommunikációt, de nem csak a vevőkhöz és a szállítókhoz kapcsolódó cselekvéseket, piaci lépéseket állítja középpontba.
Az országos fejlesztési programokat támogató regionális pályázati rendszer megalapozására 2005-2006-ban vezetésemmel készült az ún. „Technopolisz- alkalmazott high-tech ipari megoldások” címet viselő pólus-stratégia”, Miskolc és a régió innováció, tudásorientált gazdaságfejleszési stratégiája, melynek középpontjában a vállalkozások kutatás-fejlesztési, innovációs folyamatait támogató programok, eszközök kijelölése, egy ún. közösségi marketing program megtervezése is megjelent. A tudásteremtést és hasznosítást, az innovációs folyamatokat fejlesztő szakmai javaslatok között kiemelt súlyt kapott a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és az állami, kormányzati és non-business szereplők közötti együttműködések, - klaszterek, kompetencia-központok – támogatása, ösztönzése.
A Miskolci Egyetem 2011-13 közötti, ún. kutató-egyetemi, „kiválósági központokra” épülő programjában, a Gépészmérnöki és Informatikai, valamint az Anyagtudományi Karral együttműködésben „Innováció- és termékmarketing” témaköri munkát irányítottam. A TÁMOP által támogatott kutatásunk legfontosabb célja volt, hogy megalkossuk a vállalati innováció piaci sikerét befolyásoló tényezők empirikus modelljét, számszerűsítsük a modell elemei közötti kapcsolatokat és igazoljuk a releváns szakirodalom áttanulmányozása után készített hipotetikus modellünk helytállóságát. Empirikus vizsgálatunk alapján kijelenthető, hogy a sikeres innováció érdekében kiemelt fontossággal bír a cég stratégiai jellemzői és a folyamatjellemzők közötti összhang megteremtése, mert a stratégiai jellemzők nagyon erős hatást gyakorolnak a folyamatok-jellemzőkre. Azonban ennél is fontosabb a termékjellemzők optimalizálása, amit a termékelőny, a fogyasztói elvárásoknak való megfelelés, a versenyképes ár, a termék technológiai kifinomultsága és az innováció újdonságértéke határoz meg, hiszen ezek a tényezők gyakorolják a legerősebb közvetlen befolyást az innováció piaci sikerére. Ha piaci sikert szeretnénk elérni az innováció által, akkor azonban nem elég a termékjellemzők optimalizálása, mert a piaci sikerre a folyamatjellemzők és a stratégiai jellemzők is közvetlen, a termékjellemzőknél jóval gyengébb, de egyáltalán nem elhanyagolható hatást fejtenek ki. A piaci siker érdekében tehát mindhárom tényezőcsoport optimalizálására van szükség. Ezzel igazolható az innovációk marketing- és stratégiai-, valamint folyamat-orientációjának szükségessége, a marketing által vezérelt termékfejlesztés szükségszerűsége. Mindezek hátterében kiemelten vizsgáltuk a termékfejlesztési, innovációs folyamatokban egyre erősebben megjelenű együttműködési-komponenst, a különböző piaci, állami, non-profit szervezetek bekapcsolásának gyakorlatát is.
Az OTKA által támogatott „Társadalmi marketing paradigmái” c. általam vezetett, kétéves kutatási programunk a társadalmi ügyek, problémák kezelésében vizsgálta a marketing szerepét lehetőségeit. A településfejlesztési, a környezet- és egészségtudatossági kérdések terén folytatott részletes, empirikus kutatásunk is megerősítette, hogy a sikeres probléma-megoldások érdekében egy integrált társadalmi marketingre van szükség, melynek lényege egy értékstratégia, tudatos érdek- és értékközösségek létrehozása, valamint arra épülő ún. stakeholder-management – a civil, az állami és a vállalkozói szféra szereplőit egyaránt átfogó - tudatos tervezési, realizálási folyamatainak megvalósítása szükséges.
Az elmúlt évtizedben számos cég számára végeztem konkrét fejlesztési projekthez kapcsolódó szakértői, piackutatási, tanácsadói tevékenységet, mely a közvetlen gyakorlati, üzleti tapasztalataimat erősítette.

Mindezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ezen eredmények szintetizálásával, az állami, az üzleti és non-profit szféra közötti kooperáció, együttműködés marketing-orientált értelemzésével, kialakíthatóak, értelmezhetőek olyan marketing-modellek, koncepciók, melyek hatékonyan összekapcsolják az üzleti és a társadalmi problémák, kihívások megoldását, köztük az innováció témáját is.